keddi blog
na, írok blogot, hogy tudjátok, mi van velem. XD megpróbálok visszaemlékezni, mi is történt velem az elmúlt két nap során...
vasárnap délután 17.05-kor indult a vonatom Velencébe, meglepően tele volt, de mint később kiderült, Velencébe nem sokan mentek. anyukám, apukám és Bálint kikísértek, szerencsére nem sírt senki sem a jelenlétemben, aminek azért nagyon örültem. velem szemben egy csajszi ült, aki szintén Santa Luciáig ment, kicsit beszélgettünk. a problémák a vonattal már az indulásnál jelentkeztek, ugyanis eszeveszett módon fújták a hideg levegőt, mert nyilvánvalóan így októberhez közelítve az összes utasnak égető szüksége volt a légkondira. aztán Kelenföldnél felszállt két pina, valami hastánctanárok lehettek, és egy harmadik csajról süketeltek egészen Siófokig, majd meghaltam már, olyan idegesítőek voltak. hamar beesteledett, több, mint három órába tartott, amíg elértük Nagykanizsát, aztán átértünk a horvát határon belülre. ekkor egy kisebb szünet következett, mert jöttek a rendőrök meg a vámosok, kicsit parás volt, mert MINDENKINÉL útlevél volt a kocsiban, csak nálam volt személyi, én meg majd' befostam, hogy mi van, ha MÉGIS kellett volna útlevél [természetesen megnéztem hatszor, hogy BIZTOS, hogy átmehetek a horvát határon személyivel is], de aztán kiderült, hogy csak paranoiás vagyok, mint mindig. XD az út Horvátországon belül kicsit furcsa volt, mert először úgy tűnt, visszafelé indulunk el, mentünk is vagy egy fél órát legalább [az időtartamokra nem nagyon emlékszem], aztán megálltunk egy obskúros állomáson [szó szerint, mert nem volt kivilágítva], aztán megint "menetirány szerint" mentünk tovább - őszintén fogalmam sincs, mi lehetett ez. XDD ekkor már azért szerettem volna pihenni kicsikét, de nem nagyon tudtam, mert középkorú amerikai turistanőkkel beszélgetett két horvát fiatal, ami nem lett volna baj, de hangosak voltak. a beszélgetésből megtudtam, hogy mindannyian Zágrábig mentek, magamban ujjongtam, hogy utána már lehet aludni, de sajnos nagyot tévedtem. időközben olyan kibaszott hideg lett a vonaton, hogy nem volt elég az előzetes megfontolás alapján becsomagolt titokzokni és kardigán, úgyhogy elővettem a bőröndömet és kivettem a legvastagabb zoknimat és pulcsimat meg a télikabátomat, és felöltöztem. XD remekül nézhettem ki a fekete leggingsre ráhúzott magentaszínű sízoknival, de pont leszartam igazából. ezután tudtam kicsit aludni, majd megérkeztünk Zágrábba. sokan leszálltak, sokan felszálltak, hálát adtam az égnek, hogy a karattyoló amerikaiak leszálltak, de sajnos jött Isten következő csapása öt szlovén köcsögarc képében, akik egész végig ordibálva beszéltek és kurvára hangosan röhögtek, egyedüliként a kocsiban, teszem hozzá, mert kb mindenki aludni akart, de aki nem, az is csöndben elfoglalta magát. ráadásul ezek a paréjok pont a velünk szembeni üléseken foglaltak helyet, úgyhogy kurvára zavaró volt. néha csalóka félórákra egészen kulturáltan tudtak beszélni, hogy aztán még hangosabban pofázhassanak. áááá, kibaszott idegölő volt, de azért nagyjából tudtam aludni egy kicsit. amikor ők is leszálltak már Szlovéniában -hála a magasságosnak-, felszállt két szlovén fickó, ugyanoda ültek, ahol ezek a gyökerek voltak, és mintha mi sem történt volna, ők is ugyanolyan hangosan kezdek el valamiről beszélni. komolyan mondom, annyit szidtam a szlovéneket meg a kurva anyjukat magamban, hogy nem igaz. ez olyan hajnali 3-4-5 magasságában lehetett egyébként. az egyetlen szerencséje ezeknek az volt, hogy viszonlyag hamar leszálltak, onnantól meg folytattam az alvást egészen addig, amíg át nem értünk az olasz határon, ami olyan hat óra körül történhetett. a vonat érkezése 07.16-ra volt kiírva, én meg naivan azt hittem, hogy egy óra múlva rápisloghatok Velencére, de nem. D: de ezt csak később tudtam meg, amikor is megláttam az egyik állomásnál, hogy 80 perces késésünk van, alig akartam elhinni, de végülis igaz volt. lassan kelt fel már a Nap is, azért a napfelkelte eléggé szép volt, meg voltak hegyek, pálma- és gránátalmafák. a legtöbb ember aludt, de én inkább skubiztam a tájat, Olaszország annyira szép, hogy nem igaz *.* érdemleges nem nagyon történt, Mestrénél már izgultam, hogy juj, mindjárt ott vagyunk, és tényleg. a Santa Luciába nagyon menő menni, mert mindkét oldalról a tenger vesz körbe [na jó, meg az egyikről az autópálya], majdnem olyan, mintha a vízen jönnél, meg látod egyrészt a kikötőt a _hatalmas_ hajókkal, másrészt meg a távolban a mindenféle híres épületeket. a pályaudvarra beérve [8.40 körül lehetett ez] kicsit csalódott voltam, mert kibaszottul lepukkant, esküszöm, az összes magyar pályaudvar jobb a Santa Luciánál - bizonyos tekintetben, mert itt pl. rengeteg jegyautomata volt, szemben a magyar pályaudvarokkal. megpróbáltam leadni a poggyászaimat, ami sikerült is, csak nem éppen gyorsan, a sorban rámmosolygott egy 20-as éve végei felé járható, kalácsképű, fogszabályozós brazil csávó, hogy "jáj de szép vagy, francia vagy?" "nem D:" "olasz?" "nem, magyar DDD:" "ó hát én brazil vagyok! *széles fogszabályzós, kicsit retardált mosoly" "aha.", aztán kipróbálhattam az olasz jegyautomatát is, majd úgy döntöttem, bevetem magam Velencébe, de óvatosan, mert nem akarok eltévedni [térképem nem volt, meg nem is akartam venni], meg egyébként sem akartam elcsatangolni. kilépve a pályaudvarról Velence mosolygott rám teljes valójában, szép épületekkel, vízitaxikkal, vaporettókkal [amiket szintén hanyagolni akartam, elég volt egyszer, köszöntem], a csillogó türkizkék vízzel, engem meg teljesen elvarázsolt, úgy döntöttem, elindulok lefelé egyenesen, abból baj nem lehet. eleinte giccsboltokat meg sok-sok éttermet láttam, aztán jött egy kisebb piac, és lassan, de biztosan fogytak a turisták [akikből még így is borzasztó sok volt, de meg is értem őket, nagyon szép idő volt meg minden], és megsokasodtak a különféle más boltok is. betértem egy picike olasz Coopba, vettem ásványvizet [kurvajó volt cipelni], vettem ki pénzt, és úgy egyeztem meg magammal, hogy nem tekergek, hanem egyenesen megyek előre. nagyon sokáig lehetett így egyenesen menni, egyszer csak azt veszem észre, hogy a Rialto-hídhoz érkeztem XD nofene, gondoltam, fel nem mentem, mert már voltam meg tele van turistákkal meg amúgysem tetszik, mentem tovább, kb. kétszer kellett lekanyarodnom, de ugyanazon az úton mentem előre rendíthetetlenül, és egyszer csak a Szent Márk téren találtam magam. XD ha megnéztek egy térképet, a pályaudvartól a Szent Márk-tér azért nincs olyan közel. XDDD de nem volt igazán hosszú az utam, mert fotóztam, nézelődtem meg ilyesmik, jó volt. leültem a téren, megebédeltem, aztán kimentem a Grande Canaléhoz, csináltam pár képet, élvezkedtem a látványban, és úgy határoztam, elindulok vissza. visszafelé nagyjából tudtam, merre kell menni, párszor rossz helyen mentem be, de azért mindig visszataláltam a helyes útra, meg inkább a Szent Márk környékén nem tudtam, merrefelé kell menni, utána már teljes biztonsággal visszaértem a pályaudvarra, amit egy idő után nem is lehetett eltéveszteni, mert ki volt írva az utcatáblák alá, merre van. összesen kb három órát töltöttem el konrétan Velencében, ami kevésnek tűnhet, és valóban az is, mert pl. a rendes nagy piacon nem is voltam meg végülis csak egy nagy úton jártam a rengeteg kicsi helyett, de ennek most nem volt itt az ideje. akartam valami olcsóbb étteremben kajálni, mert kurvára tetszik a velencei konyha, de végülis nem tettem, fogok én így is eleget költeni. a pályaudvaron süttettem kicsit a hasam, ettem, és kb két órát vártam a vonatomra mindenféle időtöltés közepette. a vonat, ami Udinébe vitt, elképesztően menő volt, emeletes volt [az alsó szint volt a másodosztály, a felső az első], kényelmes ülésekkel, lehúzható árnyékolóval, kijelzőkkel, amik azt mutatták, mennyivel megyünk meg ilyenek [sajnos a késéseket direkt nem mutatta, mindig N/D-t írt, meg az állomások sem voltak kiírva] minden üléspárhoz volt konnektor [sajna wifi nem], modern és eléggé tágas vécé volt, a mosdónál hatalmas tükörrel, szappannal, rendes vízzel és kéztörlővel, majd' elájultam, komolyan, pedig csak egy sima regionale volt [régión belül közlekedő vonat, ami minden kutyaszarnál megáll], hát itthon az IC-k sincsenek sehol ehhez képest... amíg csak itthon, az internetről néztem vonatot, sokalltam érte a 10 eurót [136 km az út egyébként], de most már egyáltalán nem. mondjuk örülnék, ha lenne diákkedvezmény, de hát semmi sem lehet tökéletes. kicsit késett ez a vonat is, de az állomáson fogtam egy taxit, aztán elvitt az albérlethez, ami nagyon közel van az állomáshoz amúgy, de sajna nem tudtam az utat meg egyébként is két bazi bőrönddel voltam, úgyhogy nem sajnáltam a 7 eurót, amibe a taxi került. a főbérlő egy tök aranyos, 40-50es nő, a lakótársaim szintén jófejek, én egy Maja nevű lengyel lánnyal vagyok egy szobában, meg még van 3 spanyolajkú másik, egész jól megvagyunk eddig, főleg Majával vagyok jóban, én kedvelem, egész sokat beszélgetünk :3 nem nagyon tud olaszul, úgyhogy angolul kommunikálunk inkább, de megígértem neki, hogy segítek az olaszban. az albérlet nem rossz, közel van kb mindenhez, egy negyedik emeleti lakás egyébként, mondjuk kevés a konnektor, nincs internet, a wifit meg nem tudom lopni, mert MINDEGYIK le van jelszavazva [bezzeg itthon...], de amint lehet, beszerzek mobilnetet, ha tudok [ha ez még a közeljövőben felkerül, akkor szereztem. XDDD]. van konyha hűtővel, gáztűzhellyel, mikróval, ami nem működik, fenn a padlásrészen van mosógép, van erkélyünk, meg fel lehet menni a tetőre, a kilátás csodálatos, úgyhogy összességében elégedett vagyok. tegnap kb hétkor már ágyban voltam, annyira elfáradtam Velencében, és több, mint 12 órát aludtam *.* szóval jól kipihentem magam, mondjuk éjjel iszonyúan elkezdtek fájni a lábaim, nem tudom, miért, szerintem nem front miatt, de mégis olyan fájdalmaim voltak, gondolkodtam rajta, hogy beveszek egy panadolt vagy rosszabb esetben egy cataflamot, de nem akartam zörögni meg ilyenek.
ma meg felkeltem hétkor, mert itt van a közelben egy harang, és hétkor ugye harangoznak, ráadásul kb velünk egy magasságban is van, úgyhogy lehetetlen ébrenmaradni. másrészről viszont nem hallottam még ennél szebb harangszót, tényleg. aztán felöltöztem, járkáltam a városban, és nagyon szép, tényleg :3 egyszerre modern meg olyan igazi olaszos, nekem nagyon tetszik :3 aztán miután belőttem, hová kell mennem, kerestem egy spart.
a vásárlásról kicsit bővebben ejtek itt pár[?] sort, akit nem érdekel, ugorgyon a következő bekezdésre. vannak olyan boltok, amik itthon is megtalálhatóak [coop, spar, ami itt lehet despar meg eurospar meg interspar, sőt, még cba is van, de ezzel nem találkoztam], meg vannak olyan szupermarketláncok, amik itthon nincsenek, pl. a pam. ami reggel feltűnt, hogy az olaszok nem úgy reggeliznek, mint a magyarok, nem nagyon esznek kolbászos/párizsis zsömlét, vagy kalácsot lekvárral és kakaóval, esetleg egy jó kis kakaóscsigát, mert nincs. XD illetve pékségben lehet, hogy van, de a szupermarketekben tutira nem nagyon van péksüteményes stand/pult, mint nálunk. eleve ilyeneket, mint a fornetti meg a princess, el lehet felejteni, ilyen itt nincs, egyáltalán nincs. aztán nagyon kenyeret sem lehet kapni, vagyis nem túl nagy választékban, zsömle, kifli, bagett meg ilyen van pár, és ezeket nem darabra, hanem kilóra mérik, úgyhogy három zsömléért 65 centet fizettem, ha itthon vettem volna, maximum 50 forintot kellett volna fizetnem. a kenyerek egyébként nem túl jók, ezért is esznek gondolom az olaszok ilyen előrecsomagolt marhaságokat, ha otthon reggeliznek [ugyanis inkább barban vagy kávézóban reggeliznek inkább, de én nem fogok 2 eurónál többet költeni reggelire, ezt elhatároztam], a mulino bianco gyárt ilyen piskótaszerű izéket meg még a kinder is [ezeknek a reklámját nagyon nyomják a rai csatornákon, már csak emiatt elment a kedvem tőlük, annyira túúúl édesnek néznek ki], plusz lehet kapni előrecsomagolt kétszersültet, gondolom ezt kenegethetik nutellával, mézzel vagy lekvárral. nekem egyik sem nagyon jött be, ilyesmiket már régóta nem szeretek reggelire enni, úgyhogy maradok a müzlinél meg a tejnél. a zöldségespult egészen normális, sokféle salátát találni, sokminden persze nincs, például fehérrépa, azt tilos árulni. a gyümölcskínálat annyira nem jön be nekem, nincs pl. a kedvenc almám, az idared, nembaj, jó lesz helyette a zöld is, vettem hármat, egészen jó az íze, aztán van gránátalma egész olcsón, kecskecsöcs szőlő, ááá nem, inkább megyek tovább. a hűtőpultban rengeteg a sajt ugyebár, és van egy csomó _igazi_ vaj, egészen olcsón [asszem 25-30 dekásat láttam 1,50 euróért, szerintem egyáltalán nem sok], meg készételek, minestrone leves, és van vega tortellini is, aminek igencsak megörültem, úgyhogy tutira veszek majd. a tejnek egész jó íze van itt, nem sokkal drágább, mint itthon, az uht-s borzalmakat persze itt is kerülöm. 2,8-as tej nincs, úgyhogy sajnos kénytelen vagyok a kevésbé zsírossal beérni. a tejfölt nem is néztem, bár lehet, hiába tettem volna, habár a franciáknak is van valami tejfölszerű készítményük, na majd legközelebb. vannak ilyen medvesajtok is, ami a legfurcsább, hogy nem hűtik őket, mint ahogyan a tojást sem. tésztaféle _rengeteg_ van, nem is nézgettem őket, aztán ilyen üveges mártásszerű dolgok, mint ajvár [azt vettem is, majd kenyérre kenve eszegetem], mustár, majonéz, abból is van sokféle, pl. tonhalas is, nem tudnám megmondani, mi a neve konkrétan. konzerv nem nagyon van, inkább üveges dolgok, üvegben eltéve mindenféle rák meg hal meg ilyenek, nagyon guszták :3 a hűtős sajtokon kívül van sajtpult, hatalmas sajtokkal, annyira nem nézegettem őket, igazából már csak a teákat néztem, a többit nem annyira. az olaszok nem annyira isznak teát, ahogy elnézem, feketetea normálisabb nincs is, pickwicket meg liptont ne is nagyon keressen senki, ők inkább a twiningset nyomják, ami eléggé drága nekem, bevállaltam egy spar sajátmárkás feketeteát, és nem is rossz, tényleg nem. a feketeáknak általában van koffeinmentesített változata is, ilyet így konkrétan nem is láttam itthon, hogy koffeinmentes earl grey o_O aztán van pl. kapros tea is, hát azt hittem, eldobom az agyam, továbbá vaníliás teából legalább háromféle, meg ilyen gyógy- és egyéb hatású teák, nyugtató, emésztést elősegítő, ilyenek. úgy látszik, az olaszok csak akkor isznak teát, amikor valami kínjuk van, ami elég nagy hiba tőlük, valljuk be. : < a legtöbb coca colás termék van cukormentesben, szóval nem csak coca cola zero, de fanta zero, sprite zero etc etc. itt is lehet ugyanúgy szörpöt kapni, van málnaszörp, narancsszörp, én vegyesgyümölcs szörpöt vettem, egész jó, még mandulás és mentás is van. aki valami nagyobb sparban jár itthon, talán meg tudja találni ezeket a szörpöket, sajátmárkás desparos mindegyik, pl. Szegeden a Vedres utcai sparban biztosan lehet kapni ilyen desparos szörpit. :3 a legszomorúbb hiányossága Olaszországnak a sörök ügye. alig van párfajta sör, amit itthon is lehet ismerni, azok közül van heineken és beck's, elvétve gösser, jó drága mindegyik, aztán inkább ilyen olcsóbb német és hazai sörök. különlegesség, hogy félliteres dobozos sör nem nagyon van, 33 centis sörökben gondolkodnak az olaszok, az üvegesek viszont, ha jól láttam, félliteresek, mint itthon. a cseh sör kedvelői nagyon szomorúak lesznek, ha ideköltöznek, mert egy darab cseh sör sem sok, de hát én még annyit sem láttam. nem is mertem venni egyelőre, még megpróbálok valami más boltot is, mert ez így elszomorító. ja, és radler, hát az nincs, semmilyen sem. bor meg tömény van dögivel, de egyikre sem vágyok igazán, van fél liter házi almapáleszem, csókolom. XD az olasz sparok kicsivel jobban felszereltek háztartásügyileg, mint az itthoniak, ha netalántán égető szükségem lenne egy spulni bézs cérnára meg egy centi átmérőjű, kör alakú fehér tépőzárra, itthon minimum a legközelebbi szatócsbótba kéne elmennem, de itt? hát csak leugrok a sparba u__u XDDD vannak továbbá egyéb hasznos háztartási kellékek, mint netkábel meg harapófogó, beszarsz, komolyan. hát ennyi lenne rövid összefoglalóm az olasz vásárlásról.
na, miután rácsodálkoztam a supermercatókra, leültem egy padra reggelizni, elmentem a mobilitási irodába, kaptam egy csomó papírt, hazafelé bolyongtam egy kicsit, itthon meg Maja várt két pasival. :Đ az egyik szerintem eléggé rá van gyógyulva, de amíg nem rám, addig nem érdekel. XDDD
mobilnetet ma [azaz 27.-én] még nem tudtam szerezni, de istenuccse holnap elmegyek és felkutatom a várost egy vodafone-üzletért, de ha nem, nekem ugyan a wind is jó, ha van feltölthetős netük. a net hiánya eléggé érvágás, nem csak azért, mert nem tudom twitteren ontani magamból a hülyeséget, de nem tudok egy csomó információnak utánajárni, ami azért nem túl jó :/ könyvek sajna nincsenek, csak ilyen útikönyvszerűségek meg arany oldalak, ki vagyok velük segítve, valóban. mondjuk van tévé, ami jó, mert egyrészt pallérozhatom az olasztudásom, másrészt meg olyan faszaságok is vannak, mint Doctor Who. XD szóval olyasmit csinálok szórakozásképp, amit itthon kb soha: tévét nézek! sajnos a Barátok Közt fájó hiányát egyik műsor sem tudja enyhíteni, de azért ezt csak megértitek. most épp valami filmet nézek, ami a 20. század elején játszódik Kínában, sokat verekednek, igazából nem nagyon figyelek. ja, Fearless a címe, közben ilyne reklámok szakítják meg, amikben anyacsavarokból, üllőkből és vattacukorból vécépapírt gyárt egy masina, nem mondom, odabasz. mondjuk ezzel a bejegyzéssel is elszöszöltem legalább két órát, plusz feltelepítettem a plants vs zombiest is, azzal is játszottam párat, meg ma nyakamba vettem a várost ugyebár, szóval így este tízre elfáradtam. remélem holnap már tudom ezt posztolni.
vasárnap délután 17.05-kor indult a vonatom Velencébe, meglepően tele volt, de mint később kiderült, Velencébe nem sokan mentek. anyukám, apukám és Bálint kikísértek, szerencsére nem sírt senki sem a jelenlétemben, aminek azért nagyon örültem. velem szemben egy csajszi ült, aki szintén Santa Luciáig ment, kicsit beszélgettünk. a problémák a vonattal már az indulásnál jelentkeztek, ugyanis eszeveszett módon fújták a hideg levegőt, mert nyilvánvalóan így októberhez közelítve az összes utasnak égető szüksége volt a légkondira. aztán Kelenföldnél felszállt két pina, valami hastánctanárok lehettek, és egy harmadik csajról süketeltek egészen Siófokig, majd meghaltam már, olyan idegesítőek voltak. hamar beesteledett, több, mint három órába tartott, amíg elértük Nagykanizsát, aztán átértünk a horvát határon belülre. ekkor egy kisebb szünet következett, mert jöttek a rendőrök meg a vámosok, kicsit parás volt, mert MINDENKINÉL útlevél volt a kocsiban, csak nálam volt személyi, én meg majd' befostam, hogy mi van, ha MÉGIS kellett volna útlevél [természetesen megnéztem hatszor, hogy BIZTOS, hogy átmehetek a horvát határon személyivel is], de aztán kiderült, hogy csak paranoiás vagyok, mint mindig. XD az út Horvátországon belül kicsit furcsa volt, mert először úgy tűnt, visszafelé indulunk el, mentünk is vagy egy fél órát legalább [az időtartamokra nem nagyon emlékszem], aztán megálltunk egy obskúros állomáson [szó szerint, mert nem volt kivilágítva], aztán megint "menetirány szerint" mentünk tovább - őszintén fogalmam sincs, mi lehetett ez. XDD ekkor már azért szerettem volna pihenni kicsikét, de nem nagyon tudtam, mert középkorú amerikai turistanőkkel beszélgetett két horvát fiatal, ami nem lett volna baj, de hangosak voltak. a beszélgetésből megtudtam, hogy mindannyian Zágrábig mentek, magamban ujjongtam, hogy utána már lehet aludni, de sajnos nagyot tévedtem. időközben olyan kibaszott hideg lett a vonaton, hogy nem volt elég az előzetes megfontolás alapján becsomagolt titokzokni és kardigán, úgyhogy elővettem a bőröndömet és kivettem a legvastagabb zoknimat és pulcsimat meg a télikabátomat, és felöltöztem. XD remekül nézhettem ki a fekete leggingsre ráhúzott magentaszínű sízoknival, de pont leszartam igazából. ezután tudtam kicsit aludni, majd megérkeztünk Zágrábba. sokan leszálltak, sokan felszálltak, hálát adtam az égnek, hogy a karattyoló amerikaiak leszálltak, de sajnos jött Isten következő csapása öt szlovén köcsögarc képében, akik egész végig ordibálva beszéltek és kurvára hangosan röhögtek, egyedüliként a kocsiban, teszem hozzá, mert kb mindenki aludni akart, de aki nem, az is csöndben elfoglalta magát. ráadásul ezek a paréjok pont a velünk szembeni üléseken foglaltak helyet, úgyhogy kurvára zavaró volt. néha csalóka félórákra egészen kulturáltan tudtak beszélni, hogy aztán még hangosabban pofázhassanak. áááá, kibaszott idegölő volt, de azért nagyjából tudtam aludni egy kicsit. amikor ők is leszálltak már Szlovéniában -hála a magasságosnak-, felszállt két szlovén fickó, ugyanoda ültek, ahol ezek a gyökerek voltak, és mintha mi sem történt volna, ők is ugyanolyan hangosan kezdek el valamiről beszélni. komolyan mondom, annyit szidtam a szlovéneket meg a kurva anyjukat magamban, hogy nem igaz. ez olyan hajnali 3-4-5 magasságában lehetett egyébként. az egyetlen szerencséje ezeknek az volt, hogy viszonlyag hamar leszálltak, onnantól meg folytattam az alvást egészen addig, amíg át nem értünk az olasz határon, ami olyan hat óra körül történhetett. a vonat érkezése 07.16-ra volt kiírva, én meg naivan azt hittem, hogy egy óra múlva rápisloghatok Velencére, de nem. D: de ezt csak később tudtam meg, amikor is megláttam az egyik állomásnál, hogy 80 perces késésünk van, alig akartam elhinni, de végülis igaz volt. lassan kelt fel már a Nap is, azért a napfelkelte eléggé szép volt, meg voltak hegyek, pálma- és gránátalmafák. a legtöbb ember aludt, de én inkább skubiztam a tájat, Olaszország annyira szép, hogy nem igaz *.* érdemleges nem nagyon történt, Mestrénél már izgultam, hogy juj, mindjárt ott vagyunk, és tényleg. a Santa Luciába nagyon menő menni, mert mindkét oldalról a tenger vesz körbe [na jó, meg az egyikről az autópálya], majdnem olyan, mintha a vízen jönnél, meg látod egyrészt a kikötőt a _hatalmas_ hajókkal, másrészt meg a távolban a mindenféle híres épületeket. a pályaudvarra beérve [8.40 körül lehetett ez] kicsit csalódott voltam, mert kibaszottul lepukkant, esküszöm, az összes magyar pályaudvar jobb a Santa Luciánál - bizonyos tekintetben, mert itt pl. rengeteg jegyautomata volt, szemben a magyar pályaudvarokkal. megpróbáltam leadni a poggyászaimat, ami sikerült is, csak nem éppen gyorsan, a sorban rámmosolygott egy 20-as éve végei felé járható, kalácsképű, fogszabályozós brazil csávó, hogy "jáj de szép vagy, francia vagy?" "nem D:" "olasz?" "nem, magyar DDD:" "ó hát én brazil vagyok! *széles fogszabályzós, kicsit retardált mosoly" "aha.", aztán kipróbálhattam az olasz jegyautomatát is, majd úgy döntöttem, bevetem magam Velencébe, de óvatosan, mert nem akarok eltévedni [térképem nem volt, meg nem is akartam venni], meg egyébként sem akartam elcsatangolni. kilépve a pályaudvarról Velence mosolygott rám teljes valójában, szép épületekkel, vízitaxikkal, vaporettókkal [amiket szintén hanyagolni akartam, elég volt egyszer, köszöntem], a csillogó türkizkék vízzel, engem meg teljesen elvarázsolt, úgy döntöttem, elindulok lefelé egyenesen, abból baj nem lehet. eleinte giccsboltokat meg sok-sok éttermet láttam, aztán jött egy kisebb piac, és lassan, de biztosan fogytak a turisták [akikből még így is borzasztó sok volt, de meg is értem őket, nagyon szép idő volt meg minden], és megsokasodtak a különféle más boltok is. betértem egy picike olasz Coopba, vettem ásványvizet [kurvajó volt cipelni], vettem ki pénzt, és úgy egyeztem meg magammal, hogy nem tekergek, hanem egyenesen megyek előre. nagyon sokáig lehetett így egyenesen menni, egyszer csak azt veszem észre, hogy a Rialto-hídhoz érkeztem XD nofene, gondoltam, fel nem mentem, mert már voltam meg tele van turistákkal meg amúgysem tetszik, mentem tovább, kb. kétszer kellett lekanyarodnom, de ugyanazon az úton mentem előre rendíthetetlenül, és egyszer csak a Szent Márk téren találtam magam. XD ha megnéztek egy térképet, a pályaudvartól a Szent Márk-tér azért nincs olyan közel. XDDD de nem volt igazán hosszú az utam, mert fotóztam, nézelődtem meg ilyesmik, jó volt. leültem a téren, megebédeltem, aztán kimentem a Grande Canaléhoz, csináltam pár képet, élvezkedtem a látványban, és úgy határoztam, elindulok vissza. visszafelé nagyjából tudtam, merre kell menni, párszor rossz helyen mentem be, de azért mindig visszataláltam a helyes útra, meg inkább a Szent Márk környékén nem tudtam, merrefelé kell menni, utána már teljes biztonsággal visszaértem a pályaudvarra, amit egy idő után nem is lehetett eltéveszteni, mert ki volt írva az utcatáblák alá, merre van. összesen kb három órát töltöttem el konrétan Velencében, ami kevésnek tűnhet, és valóban az is, mert pl. a rendes nagy piacon nem is voltam meg végülis csak egy nagy úton jártam a rengeteg kicsi helyett, de ennek most nem volt itt az ideje. akartam valami olcsóbb étteremben kajálni, mert kurvára tetszik a velencei konyha, de végülis nem tettem, fogok én így is eleget költeni. a pályaudvaron süttettem kicsit a hasam, ettem, és kb két órát vártam a vonatomra mindenféle időtöltés közepette. a vonat, ami Udinébe vitt, elképesztően menő volt, emeletes volt [az alsó szint volt a másodosztály, a felső az első], kényelmes ülésekkel, lehúzható árnyékolóval, kijelzőkkel, amik azt mutatták, mennyivel megyünk meg ilyenek [sajnos a késéseket direkt nem mutatta, mindig N/D-t írt, meg az állomások sem voltak kiírva] minden üléspárhoz volt konnektor [sajna wifi nem], modern és eléggé tágas vécé volt, a mosdónál hatalmas tükörrel, szappannal, rendes vízzel és kéztörlővel, majd' elájultam, komolyan, pedig csak egy sima regionale volt [régión belül közlekedő vonat, ami minden kutyaszarnál megáll], hát itthon az IC-k sincsenek sehol ehhez képest... amíg csak itthon, az internetről néztem vonatot, sokalltam érte a 10 eurót [136 km az út egyébként], de most már egyáltalán nem. mondjuk örülnék, ha lenne diákkedvezmény, de hát semmi sem lehet tökéletes. kicsit késett ez a vonat is, de az állomáson fogtam egy taxit, aztán elvitt az albérlethez, ami nagyon közel van az állomáshoz amúgy, de sajna nem tudtam az utat meg egyébként is két bazi bőrönddel voltam, úgyhogy nem sajnáltam a 7 eurót, amibe a taxi került. a főbérlő egy tök aranyos, 40-50es nő, a lakótársaim szintén jófejek, én egy Maja nevű lengyel lánnyal vagyok egy szobában, meg még van 3 spanyolajkú másik, egész jól megvagyunk eddig, főleg Majával vagyok jóban, én kedvelem, egész sokat beszélgetünk :3 nem nagyon tud olaszul, úgyhogy angolul kommunikálunk inkább, de megígértem neki, hogy segítek az olaszban. az albérlet nem rossz, közel van kb mindenhez, egy negyedik emeleti lakás egyébként, mondjuk kevés a konnektor, nincs internet, a wifit meg nem tudom lopni, mert MINDEGYIK le van jelszavazva [bezzeg itthon...], de amint lehet, beszerzek mobilnetet, ha tudok [ha ez még a közeljövőben felkerül, akkor szereztem. XDDD]. van konyha hűtővel, gáztűzhellyel, mikróval, ami nem működik, fenn a padlásrészen van mosógép, van erkélyünk, meg fel lehet menni a tetőre, a kilátás csodálatos, úgyhogy összességében elégedett vagyok. tegnap kb hétkor már ágyban voltam, annyira elfáradtam Velencében, és több, mint 12 órát aludtam *.* szóval jól kipihentem magam, mondjuk éjjel iszonyúan elkezdtek fájni a lábaim, nem tudom, miért, szerintem nem front miatt, de mégis olyan fájdalmaim voltak, gondolkodtam rajta, hogy beveszek egy panadolt vagy rosszabb esetben egy cataflamot, de nem akartam zörögni meg ilyenek.
ma meg felkeltem hétkor, mert itt van a közelben egy harang, és hétkor ugye harangoznak, ráadásul kb velünk egy magasságban is van, úgyhogy lehetetlen ébrenmaradni. másrészről viszont nem hallottam még ennél szebb harangszót, tényleg. aztán felöltöztem, járkáltam a városban, és nagyon szép, tényleg :3 egyszerre modern meg olyan igazi olaszos, nekem nagyon tetszik :3 aztán miután belőttem, hová kell mennem, kerestem egy spart.
a vásárlásról kicsit bővebben ejtek itt pár[?] sort, akit nem érdekel, ugorgyon a következő bekezdésre. vannak olyan boltok, amik itthon is megtalálhatóak [coop, spar, ami itt lehet despar meg eurospar meg interspar, sőt, még cba is van, de ezzel nem találkoztam], meg vannak olyan szupermarketláncok, amik itthon nincsenek, pl. a pam. ami reggel feltűnt, hogy az olaszok nem úgy reggeliznek, mint a magyarok, nem nagyon esznek kolbászos/párizsis zsömlét, vagy kalácsot lekvárral és kakaóval, esetleg egy jó kis kakaóscsigát, mert nincs. XD illetve pékségben lehet, hogy van, de a szupermarketekben tutira nem nagyon van péksüteményes stand/pult, mint nálunk. eleve ilyeneket, mint a fornetti meg a princess, el lehet felejteni, ilyen itt nincs, egyáltalán nincs. aztán nagyon kenyeret sem lehet kapni, vagyis nem túl nagy választékban, zsömle, kifli, bagett meg ilyen van pár, és ezeket nem darabra, hanem kilóra mérik, úgyhogy három zsömléért 65 centet fizettem, ha itthon vettem volna, maximum 50 forintot kellett volna fizetnem. a kenyerek egyébként nem túl jók, ezért is esznek gondolom az olaszok ilyen előrecsomagolt marhaságokat, ha otthon reggeliznek [ugyanis inkább barban vagy kávézóban reggeliznek inkább, de én nem fogok 2 eurónál többet költeni reggelire, ezt elhatároztam], a mulino bianco gyárt ilyen piskótaszerű izéket meg még a kinder is [ezeknek a reklámját nagyon nyomják a rai csatornákon, már csak emiatt elment a kedvem tőlük, annyira túúúl édesnek néznek ki], plusz lehet kapni előrecsomagolt kétszersültet, gondolom ezt kenegethetik nutellával, mézzel vagy lekvárral. nekem egyik sem nagyon jött be, ilyesmiket már régóta nem szeretek reggelire enni, úgyhogy maradok a müzlinél meg a tejnél. a zöldségespult egészen normális, sokféle salátát találni, sokminden persze nincs, például fehérrépa, azt tilos árulni. a gyümölcskínálat annyira nem jön be nekem, nincs pl. a kedvenc almám, az idared, nembaj, jó lesz helyette a zöld is, vettem hármat, egészen jó az íze, aztán van gránátalma egész olcsón, kecskecsöcs szőlő, ááá nem, inkább megyek tovább. a hűtőpultban rengeteg a sajt ugyebár, és van egy csomó _igazi_ vaj, egészen olcsón [asszem 25-30 dekásat láttam 1,50 euróért, szerintem egyáltalán nem sok], meg készételek, minestrone leves, és van vega tortellini is, aminek igencsak megörültem, úgyhogy tutira veszek majd. a tejnek egész jó íze van itt, nem sokkal drágább, mint itthon, az uht-s borzalmakat persze itt is kerülöm. 2,8-as tej nincs, úgyhogy sajnos kénytelen vagyok a kevésbé zsírossal beérni. a tejfölt nem is néztem, bár lehet, hiába tettem volna, habár a franciáknak is van valami tejfölszerű készítményük, na majd legközelebb. vannak ilyen medvesajtok is, ami a legfurcsább, hogy nem hűtik őket, mint ahogyan a tojást sem. tésztaféle _rengeteg_ van, nem is nézgettem őket, aztán ilyen üveges mártásszerű dolgok, mint ajvár [azt vettem is, majd kenyérre kenve eszegetem], mustár, majonéz, abból is van sokféle, pl. tonhalas is, nem tudnám megmondani, mi a neve konkrétan. konzerv nem nagyon van, inkább üveges dolgok, üvegben eltéve mindenféle rák meg hal meg ilyenek, nagyon guszták :3 a hűtős sajtokon kívül van sajtpult, hatalmas sajtokkal, annyira nem nézegettem őket, igazából már csak a teákat néztem, a többit nem annyira. az olaszok nem annyira isznak teát, ahogy elnézem, feketetea normálisabb nincs is, pickwicket meg liptont ne is nagyon keressen senki, ők inkább a twiningset nyomják, ami eléggé drága nekem, bevállaltam egy spar sajátmárkás feketeteát, és nem is rossz, tényleg nem. a feketeáknak általában van koffeinmentesített változata is, ilyet így konkrétan nem is láttam itthon, hogy koffeinmentes earl grey o_O aztán van pl. kapros tea is, hát azt hittem, eldobom az agyam, továbbá vaníliás teából legalább háromféle, meg ilyen gyógy- és egyéb hatású teák, nyugtató, emésztést elősegítő, ilyenek. úgy látszik, az olaszok csak akkor isznak teát, amikor valami kínjuk van, ami elég nagy hiba tőlük, valljuk be. : < a legtöbb coca colás termék van cukormentesben, szóval nem csak coca cola zero, de fanta zero, sprite zero etc etc. itt is lehet ugyanúgy szörpöt kapni, van málnaszörp, narancsszörp, én vegyesgyümölcs szörpöt vettem, egész jó, még mandulás és mentás is van. aki valami nagyobb sparban jár itthon, talán meg tudja találni ezeket a szörpöket, sajátmárkás desparos mindegyik, pl. Szegeden a Vedres utcai sparban biztosan lehet kapni ilyen desparos szörpit. :3 a legszomorúbb hiányossága Olaszországnak a sörök ügye. alig van párfajta sör, amit itthon is lehet ismerni, azok közül van heineken és beck's, elvétve gösser, jó drága mindegyik, aztán inkább ilyen olcsóbb német és hazai sörök. különlegesség, hogy félliteres dobozos sör nem nagyon van, 33 centis sörökben gondolkodnak az olaszok, az üvegesek viszont, ha jól láttam, félliteresek, mint itthon. a cseh sör kedvelői nagyon szomorúak lesznek, ha ideköltöznek, mert egy darab cseh sör sem sok, de hát én még annyit sem láttam. nem is mertem venni egyelőre, még megpróbálok valami más boltot is, mert ez így elszomorító. ja, és radler, hát az nincs, semmilyen sem. bor meg tömény van dögivel, de egyikre sem vágyok igazán, van fél liter házi almapáleszem, csókolom. XD az olasz sparok kicsivel jobban felszereltek háztartásügyileg, mint az itthoniak, ha netalántán égető szükségem lenne egy spulni bézs cérnára meg egy centi átmérőjű, kör alakú fehér tépőzárra, itthon minimum a legközelebbi szatócsbótba kéne elmennem, de itt? hát csak leugrok a sparba u__u XDDD vannak továbbá egyéb hasznos háztartási kellékek, mint netkábel meg harapófogó, beszarsz, komolyan. hát ennyi lenne rövid összefoglalóm az olasz vásárlásról.
na, miután rácsodálkoztam a supermercatókra, leültem egy padra reggelizni, elmentem a mobilitási irodába, kaptam egy csomó papírt, hazafelé bolyongtam egy kicsit, itthon meg Maja várt két pasival. :Đ az egyik szerintem eléggé rá van gyógyulva, de amíg nem rám, addig nem érdekel. XDDD
mobilnetet ma [azaz 27.-én] még nem tudtam szerezni, de istenuccse holnap elmegyek és felkutatom a várost egy vodafone-üzletért, de ha nem, nekem ugyan a wind is jó, ha van feltölthetős netük. a net hiánya eléggé érvágás, nem csak azért, mert nem tudom twitteren ontani magamból a hülyeséget, de nem tudok egy csomó információnak utánajárni, ami azért nem túl jó :/ könyvek sajna nincsenek, csak ilyen útikönyvszerűségek meg arany oldalak, ki vagyok velük segítve, valóban. mondjuk van tévé, ami jó, mert egyrészt pallérozhatom az olasztudásom, másrészt meg olyan faszaságok is vannak, mint Doctor Who. XD szóval olyasmit csinálok szórakozásképp, amit itthon kb soha: tévét nézek! sajnos a Barátok Közt fájó hiányát egyik műsor sem tudja enyhíteni, de azért ezt csak megértitek. most épp valami filmet nézek, ami a 20. század elején játszódik Kínában, sokat verekednek, igazából nem nagyon figyelek. ja, Fearless a címe, közben ilyne reklámok szakítják meg, amikben anyacsavarokból, üllőkből és vattacukorból vécépapírt gyárt egy masina, nem mondom, odabasz. mondjuk ezzel a bejegyzéssel is elszöszöltem legalább két órát, plusz feltelepítettem a plants vs zombiest is, azzal is játszottam párat, meg ma nyakamba vettem a várost ugyebár, szóval így este tízre elfáradtam. remélem holnap már tudom ezt posztolni.
0 komment:
Megjegyzés küldése