Screaming out your emotions!

bármiről, ami eszembe jut. felelősséget nem vállalok.

More About Me...

semmi cicó! faljuk az életet!

Another Tit-Bit...

csak a döglött hal úszik az árral.

tumblr

~ csináltam tumblr-t, ami amolyan mikroblog-szerűség, képekkel, videókkal, kis szösszenetekkel, ha nem akarok csak két sorért ide írni, akkor tökéletes. tessék olvasni azt is, meg akinek van, kövessen. ^^
this way to the paradise... or to the hell

*sigh*

~ jól van, emberek, tudom, hogy nem írtam blogot, de mostanában megint nem fogok, mert egyszerűen nem tudom, nem jönnek a szavak, annyit gondolkodtam és annyit beszéltem, hogy most kiüresedtem némileg. most, hogy megint a koliban vagyok, megint rámnehezedett a magány - de ezt nem panaszkodásképp írom, csak fura kicsit, hogy újra izolált vagyok.

~ úgyhogy most egy darabig ne várjatok tőlem nagyon blogot.

újra...

~ ...elbánt velem egy kicsit az élet. nem lepődöm meg rajta, és kezdem megszokni. kezdek megint hozzászokni régi érzésekhez, olyanokhoz, amiket nem fogok itt leírni, és máshol sem, elmondani sem, senkinek. tudom, hogy nem lehet ott mindig valaki mellettem, hogy tutujgasson, úgyhogy egy bizonyos szinten izoláltnak kell maradnom. de hát ez normális, csak a szint változik.
vannak dolgok, amiken nem tud segíteni senki, a hisztimen nem tud segíteni senki, a lázamon nem tud segíteni senki [lázcsillapító...? ugyan már.], azon sem, hogy nem tudok aludni. csak csillapítani tudják mások, enyhíteni, teljesen nekem kell őket leküzdenem, de az sem mindegy, mennyi segítséget kapok. és ezt nem panaszképp mondom, mert hálás vagyok minden kis morzsájáért is. tényleg. (:

~ szóval, a fellebbezésem elutasították. tudatalatt persze valamennyire felkészültem erre, ha nem is sztoikus nyugalommal, de valahogy a szívem mélyén egy picit vártam és tudtam, hogy elutasítják. de attól függetlenül reménykedtem benne, hogy mégis felvesznek, ugyanis nem sokkal maradtam le arról, hogy felvegyenek. és most bizonytalanság van, csalódottság és szomorúság. nem megyek vissza Pestre, csak mert legyen hol laknom, szóval ez a lehetőség kizárva, de október előtt meg esélytelen, hogy visszavegyenek a koliba, és akkor sem biztos, hogy egyáltalán visszavesznek. hogy miért nem olyan egyszerű csak úgy albérletet keresnem, azt nem írom le
inkább, az illetékesek úgyis tudják, és nem akarok most erre gondolni, mert megint az arcomba csap a csalódottság és a kitaszítottság oly ismerős vasökle.

~ de most valahogy jobban érdekel, hogy gyengülök le egyre jobban napról-napra, mert ezt sokkal közelebbinek és megfoghatóbbnak érzem. négy hete nem tudok rendesen aludni - bár tegnap és azelőtt, úgy tűnt, helyreáll legalább az, hogy minimum nyolc órát tudjak viszonylag mélyen aludni, úgy, hogy nem tudom magamról, hogy alszom és nem riadok fel óránként, de nem hiszem, hogy ezek után ez ma sikerül.
egyébként belázasodtam, de szerintem ez nem normális láz, nem lehet levinni, és a szokásosnál is érzékenyebb most a bőröm, tele vagyok piros foltokkal ott, ahol "dörzsöl" [igazából pamut van rajtam most csak, de olyan érzékeny a bőröm, hogy ha hozzáér, akkor olyan, mintha valami gyapjú vagy más szúrós anyag lenne rajtam] a ruha, a csuklóim meg teljesen vörösek, mert gépelés közben a laptopomon tartom őket. az ékszereimet rég levettem, egyszerűen nem bírom őket elviselni a bőrömön. nem tudom, hogy fogok így megfeküdni az ágyban...
és a hormonjaim is megzakkantak, kedden volt az első gyógyszermentes napom, és még mindig nem jött meg, pedig tegnap kellett volna D: mondjuk nem csodálom, mert fogytam is, nem is tudom magam kipihenni rendesen, ilyenkor nem a fajfenntartás biztosítása a legfontosabb feladata a szervezetnek... de aggódom, mert nem véletlenül tömnek hormonokkal, szóval hétfőig várom, mint a messiást. nem hiányzik amúgy, de na, ez így nem normális. *end of the vmk-related part*

~ na mindegy. hagyjuk. mocskosul elfáradtam. megyek veszek egy zuhanyt és megmosom a hajam, aztán lefekszem, hátha elalszom. pihennem kell.

~ zenének kaptok megint olaszt. a minősége sajna jó szar, de azért hallgassátok meg.
abayo

in italiano

~ ...sí, perché ho voglia di scrivere in italiano, ma non so perché. lo so che voi, i miei lettori/lettrice non capite l'italiano [solamente lovszi, ma anche lei in un livello elementare], e scusatemi per questo, ma potete usare il google translator... il risultato sará molto divertente. XDDD
e lo so che gli accenti non sono giusti, ma chi se ne frega?

~ negli ultimi tempi ho problemi con la mia salute. di nuovo, lo so anch'io. ma questo é un po' differente, secondo me in questo caso ci sono anche fattori mentali... ci penso su molte cose varie, anche su problemi abbastanza grandi [dove potró abitare se non potró al colleggio, supereró agli miei esami, ecc.], ed anche su problemi piccolissimi. ma non posso smetterla, ed ora sono piú calma di per esempio due settimane fa. ma, in contrario di queste cose, non posso dormire, almeno da sola. in tre settimane potevo dormire normalmente tre volte. bello. i miei occhi sono estremamente stanchi, perché sono aperti in 18-20 ore al giorno ~___~ ed anch'io sono molto stanca, la mia pressione sanguigna é abbastanza bassa, spesso soffro di vertigini, mi sento debole, ecc. nel prossimo tempo quando ritorno a casa, devo fare un'altro prelievo di sangue... l'odio, ma non posso fare niente altro.

~ bahh... non so di che cosa posso scrivere... sono troppo stanca.
finisco il mio post.
ma... musica! vi do una canzone italiana, Se cambia il vento di Finley. io amo questa canzone, perché ha bellissimo testo :3 < 3
eccola


~ abayo
 
Template Modified and Brought to you by : AllBlogTools.com blogger templates