alapvizsga meg egyebek
~ na, szal ezen is túlestünk. nem bonyolítanám azzal, hogy mikről kellett beszélnem és a többi, a lényeg, hogy hármast kaptam, az összes viszgarészre annyit kaptam, asszem a szövegalkotásra 3/4-et, szóval nem sokat osztott vagy szorzott a dolog. végülis én elégedett vagyok vele, őszintén nem vártam jobbat, max a szövegértésem lehetett volna jobb, de mindegy. az eredménynél jobban örültem viszont annak, amit a tanáraim vizsga után mondtak, egyetemi pályafutásom alatt ennyire szívmelengető élményben még nem volt részem az olasz tanszék részéről.
szóbeli után kiküldtek, hogy megbeszéljék a jegyem, aztán behívtak, elmondták, hogy hármast kaptam, aztán jöttek a nem hivatalos dolgokkal: szerintük nagy tehetségem van az olaszhoz, ez látszik az írásbelimen is, látják, hogy tudom a nyelvtant, jó alapjaim vannak és tényleg jól tudom, de néha úgy kell belőlem kihúzni a dolgokat. mondtam nekik, hogy én nem érzem, hogy különösebben jó lennék, pláne hogy tehetséges, de ők azt mondták, hogy tudják, hogy ez így van, csak jobban kellene bíznom magamban.
aztán a legeslegjobb az volt, hogy kellett egy fordítást csinálnom Marconak, és azt mondta, hogy sokkal szebb lett a hivatalos fordításhoz képest, úgyhogy ezentúl az én fordításomat fogja használni az óráján :3 tökre örültem neki, azt hiszem, ennél nagyobb elismerést még sosem kaptam , amióta idejárok...
~ egyébként tényleg nem érzem azt, hogy tudnék olaszul, főleg a nyelvtant nem, egyszerűen nem vagyok képes megjegyezni egy csomó dolgot meg alkalmazni őket, idegennek érzem pl. a congiuntivót is meg sok mindent nem merek rendesen használni, és pl. a beszédet sincs alkalmam gyakorolni órákon kívül [meg amúgy órákon sem], meg... nem tudom, szerettem volna fordító lenni, de mindenki lebeszélt róla... és ez egy kicsit fura érzés, mindenképpen elbizonytalanító, mert már letettem arról, hogy az legyek, és ez nekem nem is olyan álom, amiért minden körülmény közt harcoljak érte, de attól függetlenül... na mindegy, majd elválik. mindenesetre most még jobban megérett bennem az elhatározás, hogy kimenjek Olaszországba Erasmusszal, mert a beszédkészségemen legalábbis rohadt sokat lendítene.
~ egyébként megírtam meg leadtam a fellebezésem, remélem visszavesznek a koliba...
amúgy meg fakk, tényleg nem okés valami az alvásommal, mert egyszerűen nem érzek álmosságot, nem bírok órákig elaludni, és ha igen, akkor is max 3-5 órákat alszom. emiatt eléggé kifáradtam, és
valahogy nem tudom tolerálni, hogy sokan nem veszik figyelembe, hogy ez az elmúlt másfél-két hét elég kemény volt számomra ilyen téren, és bár tudtam pihenni is, azért most fenemód örülnék, ha nem kellene felesleges dolgokkal bajlódnom... tényleg díjaznám, ha nem lennének ezek a plusz magyarázkodások, hisztik és kavarások. -__- addig is kölcsönkenyér visszajár, tőlem se várjon senki különösebb megértést. uff, én beszéltem.
~ és most lassan megyek lefeküdni, bár tényleg nem vagyok álmos. abayo
szóbeli után kiküldtek, hogy megbeszéljék a jegyem, aztán behívtak, elmondták, hogy hármast kaptam, aztán jöttek a nem hivatalos dolgokkal: szerintük nagy tehetségem van az olaszhoz, ez látszik az írásbelimen is, látják, hogy tudom a nyelvtant, jó alapjaim vannak és tényleg jól tudom, de néha úgy kell belőlem kihúzni a dolgokat. mondtam nekik, hogy én nem érzem, hogy különösebben jó lennék, pláne hogy tehetséges, de ők azt mondták, hogy tudják, hogy ez így van, csak jobban kellene bíznom magamban.
aztán a legeslegjobb az volt, hogy kellett egy fordítást csinálnom Marconak, és azt mondta, hogy sokkal szebb lett a hivatalos fordításhoz képest, úgyhogy ezentúl az én fordításomat fogja használni az óráján :3 tökre örültem neki, azt hiszem, ennél nagyobb elismerést még sosem kaptam , amióta idejárok...
~ egyébként tényleg nem érzem azt, hogy tudnék olaszul, főleg a nyelvtant nem, egyszerűen nem vagyok képes megjegyezni egy csomó dolgot meg alkalmazni őket, idegennek érzem pl. a congiuntivót is meg sok mindent nem merek rendesen használni, és pl. a beszédet sincs alkalmam gyakorolni órákon kívül [meg amúgy órákon sem], meg... nem tudom, szerettem volna fordító lenni, de mindenki lebeszélt róla... és ez egy kicsit fura érzés, mindenképpen elbizonytalanító, mert már letettem arról, hogy az legyek, és ez nekem nem is olyan álom, amiért minden körülmény közt harcoljak érte, de attól függetlenül... na mindegy, majd elválik. mindenesetre most még jobban megérett bennem az elhatározás, hogy kimenjek Olaszországba Erasmusszal, mert a beszédkészségemen legalábbis rohadt sokat lendítene.
~ egyébként megírtam meg leadtam a fellebezésem, remélem visszavesznek a koliba...
amúgy meg fakk, tényleg nem okés valami az alvásommal, mert egyszerűen nem érzek álmosságot, nem bírok órákig elaludni, és ha igen, akkor is max 3-5 órákat alszom. emiatt eléggé kifáradtam, és
valahogy nem tudom tolerálni, hogy sokan nem veszik figyelembe, hogy ez az elmúlt másfél-két hét elég kemény volt számomra ilyen téren, és bár tudtam pihenni is, azért most fenemód örülnék, ha nem kellene felesleges dolgokkal bajlódnom... tényleg díjaznám, ha nem lennének ezek a plusz magyarázkodások, hisztik és kavarások. -__- addig is kölcsönkenyér visszajár, tőlem se várjon senki különösebb megértést. uff, én beszéltem.
~ és most lassan megyek lefeküdni, bár tényleg nem vagyok álmos. abayo
Igyekszem majd észben tartani.