vasárnap
~ 2010. 01. 24. 16:30
hihetetlen, hogy már fél öt van o.o meg az is, hogy már 24-e o.O a vizsgaidőszak miatt teljesen összekavarodott a maradék időérzékem is, eddig sem volt sok, de most már pláne. és még van egy hét... rohadt utóvizsgaidőszak, komolyan kezdem már totálisan feladni. valahogy úgy vagyok vele, mint egy szomjazó a sivatagban, már az ájulás szélén van, de a távolban lát egy kutat, és biztatja magát, hogy már csak odáig kell kibírni, pedig érzi, hogy fogy az ereje, de az odáig vezető utat muszáj megtennie, hogy legyen esélye a túlélésre. aztán onnantól már lutri, hogy van-e víz abban a kútban, mert ha nincs, akkor végülis feleslegesen haladt tovább, mert így is, úgy is szomjan halt volna, vagy esetleg van benne annyi, amennyivel kibírja a sivatag végéig. vagy a következő kútig. mindenesetre az agyam még bírja, megpróbálom magam rábeszélni, hogy meglehet még ez a két úvé, átmegyek és simán folytathatom a következő buktatóig, de a lelkem már kezdi feladni. kicsit olyan, mint egy öreg, kontakthibás tévé vagy rádió vagy valami, halványan sugározza az adást, de néha megszakad, és akkor nincs se kép, se hang, se semmi addig, amíg vissza nem jön. ha visszajön. eddig még visszajött, de egyre hosszabb időkre tűnik el. mindig is utáltam magamban ezt a kettősséget, ezt a két civakodó énemet, az örök optimistát és a mindenbe beletörődő, sztoikusan nyugodt, de a velejéig cinikus önmagamat. egyik sem hallgat el, mindig marják egymást, és nem tudom, melyik vagyok igazán én, csak azt, hogy ez a kettő szétszedi egymást és ezt nem bírom. nem kéne ennyit gondolkodnom, főleg nem ilyesmiken. olyan vagyok ilyenkor, mint egy rossz tudathasadásos vagy nem is tudom. mindegy, ezt felejtsétek el, nem láttatok semmit, igenis normális vagyok, a hangok is megmondták, ti vagytok a hülyék, csak én vagyok itt helikopter, brrr brrr brrr~
~ kiírtam teljesen az újlatin irodalmat, olyan 40 oldalra rúg összesen, végig megtanulni már biztosan nem fogom már, inkább elolvasgatom sokszor, és rendesen megtanulom [legalábbis próbálom] az olyan alapdolgokat, mint a harmónia, a mérték, a katarzis, a rétorika, a szépség meg a mimézisz. hülyét kapok már tőle, de csakazértsem bánom, amiért majndem minden előadást ellógtam... nem gondoltam volna, hogy valaha visszasírom mondjuk a fizikaórákat, ezerszer inkább egy fizikatézé, mint egyetlen óra újlatin irodalom O.O pedig ti, kedves blogolvasók tudhatjátok, hogy semmi bajom az irodalommal, sőt, de ez egyszerűen embertelen. tényleg.
egyébként ma sem takarítottam ki, és van egy olyan sanda gyanúm, hogy a héten nem is fogok, max letakarítom a csapot meg a konyhaasztalt, esetleg a mikrót, ha jókedvem lesz, de nem fogok felmosni meg semmi. holnaptól szigorú könyvtárazás és jegyzetelés meg magolás veszi kezdetét, nem érdekelnek a hülye énjeim, tanulni fogok és kész. csak az a baj, hogy amint vége ennek az egésznek, megint nem fogok, és ugyanolyan lusta leszek, mint eddig. attól tartok, én már sosem fogok tanulni a hibáimból, megváltozni, neadjisten felnőni és komoly felnőtté válni. nem mintha akarnék, de sok tekintetben lényegesen könnyebb lenne az életem, meg nem csak az enyém, hanem azoké is, akik közel állnak hozzám és akkor egy csomó minden hülyeségemet nem is kéne elviselniük meg hasonlók, de hát az élet kihívások és nehézségek nélkül unalmas meg egyáltalán. [igen, most próbálom magam abba a hitbe ringatni, hogy minden jó így, ahogy van. egyébként tényleg, majdnem minden jó így, ahogy van. ccc, tényleg sosem fogok már megjavulni]
~ ma egyébként durván négykor mentem aludni, addig tanultam, meg amikor nagyon nem ment, sudokuztam [vettem sudokumagazint, awww, mostmár egy időre el vagyok látva sudokuval *.*], meg ma reggel... izé, egykor keltem XD szóval, ébredés meg reggeli/ebéd után is megpróbáltam összeszedni a koncentrálóképességem és sudokuztam, de nem nagyon ment =o=" nem mintha amúgy lenne időm ilyesmikre, hogy sudoku, sőt, még blogot sem írhatnék, de kell egy kis pihi, különben begolyózok ~.~
alig várom már, hogy vége legyen ennek az egésznek, és megint rendesen olvashassak rendes könyveket, nem csak jegyzeteket meg kötelező olvasmányokat, nyugodtan nézhessek filmeket vagy animét [nem mintha eddig ezeket túlzásba vittem volna és nagyon jellemzőek lettek volna rám, na de na], elmehessek sétálni vagy soppingolni vagy bármi, és ne sajnáljak magamra két vagy három órát, merthogy ennyi idő alatt tanulhattam is volna. mivel a csütörtökjeim lyukasak, valószínűleg akkor minden hasonlóra lesz időm, yay~ legalábbis remélem.
csütörtökön megyek haza, remélem, pénteken el tudok menni fodrászhoz is [omg omg lenövés, fujjfujj! XD], előtte el kell mennem hajfestéket venni, meg akkor már jól megérdemeltek picsulok egy sort mindenféle plázákban, awww~ *picsa* meg egy talit is össze kéne hozni Szandival és Kunival, nem tudom, mennyire reális ez, de hát majd meglátom. igazából ha sokkal jobban be tudnám osztani az időm, biztosan tudtunk volna eddig is találkozni, meg a Dózsába is visszamehettem volna, de hajnalmos vagyok arra, hogy hagyjam kifolyni az időt a kezeim közül, kicsit úgy is érzem magam, mintha egy hurrikán közepében lennék, látom, ahogy kavarognak körülöttem a dolgok, de nem tudok semmit sem tenni. ez a blog már csak ilyen, tele lesz mindenféle természeti képpel. tökjó.
ha sikerül rá időt szakítani, majd inni is el kell menni a húgommal, meg már egyszer Kiyoruval is kéne koccanni... ajj, akarok egy hét szünetet, hogy azzal is foglalkozhassam, amivel eddig nem nagyon tudtam, pedig szeretnék. francba, látszik, milyen szervező vagyok D:
de legalább most kifestettem végre a kezemen a körmeimet *o* ezt is már három hete halogatom, ajh. nem tudom, mi kéne nekem, hogy felrázódjak o.O talán majd tavasszal ez is megtörténik. jaj, legyen már tavasz és jó idő, már a faszom sem kíváncsi a hóra és hidegre, nem akarok órákon át öltözni reggel és vetkőzni este a rengeteg ruha miatt, amit a hideg miatt fel kell vennem, nem akarok kabátban járni, nem akarok sötétben kelni és sötétben hazamenni, elegem van már a hidegből, a hóból, a fagyból, a jégből és a sötétből, a csupasz fákból és a kopár földből, áááááááh~~
~ na de ezt most kell befejeznem. puszpusz~
hihetetlen, hogy már fél öt van o.o meg az is, hogy már 24-e o.O a vizsgaidőszak miatt teljesen összekavarodott a maradék időérzékem is, eddig sem volt sok, de most már pláne. és még van egy hét... rohadt utóvizsgaidőszak, komolyan kezdem már totálisan feladni. valahogy úgy vagyok vele, mint egy szomjazó a sivatagban, már az ájulás szélén van, de a távolban lát egy kutat, és biztatja magát, hogy már csak odáig kell kibírni, pedig érzi, hogy fogy az ereje, de az odáig vezető utat muszáj megtennie, hogy legyen esélye a túlélésre. aztán onnantól már lutri, hogy van-e víz abban a kútban, mert ha nincs, akkor végülis feleslegesen haladt tovább, mert így is, úgy is szomjan halt volna, vagy esetleg van benne annyi, amennyivel kibírja a sivatag végéig. vagy a következő kútig. mindenesetre az agyam még bírja, megpróbálom magam rábeszélni, hogy meglehet még ez a két úvé, átmegyek és simán folytathatom a következő buktatóig, de a lelkem már kezdi feladni. kicsit olyan, mint egy öreg, kontakthibás tévé vagy rádió vagy valami, halványan sugározza az adást, de néha megszakad, és akkor nincs se kép, se hang, se semmi addig, amíg vissza nem jön. ha visszajön. eddig még visszajött, de egyre hosszabb időkre tűnik el. mindig is utáltam magamban ezt a kettősséget, ezt a két civakodó énemet, az örök optimistát és a mindenbe beletörődő, sztoikusan nyugodt, de a velejéig cinikus önmagamat. egyik sem hallgat el, mindig marják egymást, és nem tudom, melyik vagyok igazán én, csak azt, hogy ez a kettő szétszedi egymást és ezt nem bírom. nem kéne ennyit gondolkodnom, főleg nem ilyesmiken. olyan vagyok ilyenkor, mint egy rossz tudathasadásos vagy nem is tudom. mindegy, ezt felejtsétek el, nem láttatok semmit, igenis normális vagyok, a hangok is megmondták, ti vagytok a hülyék, csak én vagyok itt helikopter, brrr brrr brrr~
~ kiírtam teljesen az újlatin irodalmat, olyan 40 oldalra rúg összesen, végig megtanulni már biztosan nem fogom már, inkább elolvasgatom sokszor, és rendesen megtanulom [legalábbis próbálom] az olyan alapdolgokat, mint a harmónia, a mérték, a katarzis, a rétorika, a szépség meg a mimézisz. hülyét kapok már tőle, de csakazértsem bánom, amiért majndem minden előadást ellógtam... nem gondoltam volna, hogy valaha visszasírom mondjuk a fizikaórákat, ezerszer inkább egy fizikatézé, mint egyetlen óra újlatin irodalom O.O pedig ti, kedves blogolvasók tudhatjátok, hogy semmi bajom az irodalommal, sőt, de ez egyszerűen embertelen. tényleg.
egyébként ma sem takarítottam ki, és van egy olyan sanda gyanúm, hogy a héten nem is fogok, max letakarítom a csapot meg a konyhaasztalt, esetleg a mikrót, ha jókedvem lesz, de nem fogok felmosni meg semmi. holnaptól szigorú könyvtárazás és jegyzetelés meg magolás veszi kezdetét, nem érdekelnek a hülye énjeim, tanulni fogok és kész. csak az a baj, hogy amint vége ennek az egésznek, megint nem fogok, és ugyanolyan lusta leszek, mint eddig. attól tartok, én már sosem fogok tanulni a hibáimból, megváltozni, neadjisten felnőni és komoly felnőtté válni. nem mintha akarnék, de sok tekintetben lényegesen könnyebb lenne az életem, meg nem csak az enyém, hanem azoké is, akik közel állnak hozzám és akkor egy csomó minden hülyeségemet nem is kéne elviselniük meg hasonlók, de hát az élet kihívások és nehézségek nélkül unalmas meg egyáltalán. [igen, most próbálom magam abba a hitbe ringatni, hogy minden jó így, ahogy van. egyébként tényleg, majdnem minden jó így, ahogy van. ccc, tényleg sosem fogok már megjavulni]
~ ma egyébként durván négykor mentem aludni, addig tanultam, meg amikor nagyon nem ment, sudokuztam [vettem sudokumagazint, awww, mostmár egy időre el vagyok látva sudokuval *.*], meg ma reggel... izé, egykor keltem XD szóval, ébredés meg reggeli/ebéd után is megpróbáltam összeszedni a koncentrálóképességem és sudokuztam, de nem nagyon ment =o=" nem mintha amúgy lenne időm ilyesmikre, hogy sudoku, sőt, még blogot sem írhatnék, de kell egy kis pihi, különben begolyózok ~.~
alig várom már, hogy vége legyen ennek az egésznek, és megint rendesen olvashassak rendes könyveket, nem csak jegyzeteket meg kötelező olvasmányokat, nyugodtan nézhessek filmeket vagy animét [nem mintha eddig ezeket túlzásba vittem volna és nagyon jellemzőek lettek volna rám, na de na], elmehessek sétálni vagy soppingolni vagy bármi, és ne sajnáljak magamra két vagy három órát, merthogy ennyi idő alatt tanulhattam is volna. mivel a csütörtökjeim lyukasak, valószínűleg akkor minden hasonlóra lesz időm, yay~ legalábbis remélem.
csütörtökön megyek haza, remélem, pénteken el tudok menni fodrászhoz is [omg omg lenövés, fujjfujj! XD], előtte el kell mennem hajfestéket venni, meg akkor már jól megérdemeltek picsulok egy sort mindenféle plázákban, awww~ *picsa* meg egy talit is össze kéne hozni Szandival és Kunival, nem tudom, mennyire reális ez, de hát majd meglátom. igazából ha sokkal jobban be tudnám osztani az időm, biztosan tudtunk volna eddig is találkozni, meg a Dózsába is visszamehettem volna, de hajnalmos vagyok arra, hogy hagyjam kifolyni az időt a kezeim közül, kicsit úgy is érzem magam, mintha egy hurrikán közepében lennék, látom, ahogy kavarognak körülöttem a dolgok, de nem tudok semmit sem tenni. ez a blog már csak ilyen, tele lesz mindenféle természeti képpel. tökjó.
ha sikerül rá időt szakítani, majd inni is el kell menni a húgommal, meg már egyszer Kiyoruval is kéne koccanni... ajj, akarok egy hét szünetet, hogy azzal is foglalkozhassam, amivel eddig nem nagyon tudtam, pedig szeretnék. francba, látszik, milyen szervező vagyok D:
de legalább most kifestettem végre a kezemen a körmeimet *o* ezt is már három hete halogatom, ajh. nem tudom, mi kéne nekem, hogy felrázódjak o.O talán majd tavasszal ez is megtörténik. jaj, legyen már tavasz és jó idő, már a faszom sem kíváncsi a hóra és hidegre, nem akarok órákon át öltözni reggel és vetkőzni este a rengeteg ruha miatt, amit a hideg miatt fel kell vennem, nem akarok kabátban járni, nem akarok sötétben kelni és sötétben hazamenni, elegem van már a hidegből, a hóból, a fagyból, a jégből és a sötétből, a csupasz fákból és a kopár földből, áááááááh~~
~ na de ezt most kell befejeznem. puszpusz~
0 komment:
Megjegyzés küldése